Vezető hír

Veszélyes szerelem?

A házi macskák körében vannak bizonyos gyógyíthatatlan vírusos betegségek, amelyek terjedése összefüggésbe hozható a macskák ivartalanításának elmaradásával és az ivaros viselkedésből adódó nagy területre kiterjedő vándorlással és az állatok érintkezésével. Sajnos nagyon sok a gazdátlan, kóbor macska is, ami szintén hozzájárul a betegségek terjedéséhez.

Rendelőnk fontosnak tartja az állattartók ismereteinek bővítését annak érdekében, hogy megértsék az ivartalanítás szerepét a vírusos betegségek elleni küzdelemben. Ehhez szükségesnek tartjuk a rendelői konzultációkon elhangzottakon kívül írásos formában is elérhetővé tenni a legfontosabb tudnivalókat a macskák ivari működéséről és az említett vírusos betegségekről.

Érdemes tudni, hogy a macskák ivarérése körülbelül 6-9 hónapos korban következik be, ez függ a megvilágított órák számától és a testsúlytól is. A kinn tartott nőstény cicák februártól novemberig 3 hetente ivarzanak, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt körülbelül 9-10 alkalmuk van arra, hogy vemhesüljenek. Egy nem ivartalanított, kinn tartott nőstény egy évben hozzávetőleg 3-4 alom kiscicát is fialhat, figyelembe véve a vemhességi időt és a szoptatás időtartamát is. Ha átlagosan 4 kiscicával számolunk almonként, akkor az egy évben akár 16 új macskát is jelenthet EGY anyamacskától! Ivarzás során általában a kandúrok vándorolnak el a nőstény macskákhoz, ahol több kandúr is összetalálkozhat és ezek a találkozások gyakran verekedéssé fajulnak a nőstény kegyeiért.

Mik ezek a fent említett vírusos betegségek? A FIP ( macskák fertőző vírusos hashártyagyulladása), a FAIDS (a macskák szerzett immunhiány betegsége) és a FeLV (macskaleukózis). Biztos sok macskatartó hallott már róluk, vagy volt is már olyan állata, amelyen tapasztalhatta személyesen ezen betegségek tüneteit és következményeit. Sajnos mindegyik gyógyíthatatlan betegség.

A FIP főleg szabadon tartott populációkban, fiatal állatokban fordul elő. Nyállal, légúti váladékkal és bélsárral is terjed. A fertőződés után hetek, hónapok is eltelhetnek a tünetek megjelenéséig, de lehet tünetmentes is, ez a vírus megbetegítőképességétől függ. Két formája van, az ún. nedves FIP és a száraz FIP. A tünetek ezek alapján változatosak lehetnek, de minden beteg állatra jellemző a fogyás, a visszatérő láz, az étvágytalanság. Ezt megelőzően sokszor előfordul enyhébb hasmenés. A betegség végállapotában jellegzetes a nagy, kitelt has, ami hasűri folyadékgyülemre utal. Ezen kívül szem és idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. A tüneteket mutató, súlyos hasi vagy mellkasi folyadékgyülemben szenvedő állatok menthetetlenek, csak euthanáziával szüntethető meg az ilyen állatok szenvedése. Hozzá kell tenni azt is, hogy az állatok szervezete legyőzheti a fertőzést és klinikailag egészségesnek bizonyulhatnak, de az ilyen macskák is hónapokig ürítik a vírust, ami újabb macskák fertőződését eredményezi. A betegséget megelőzni a túlzsúfoltság csökkentésével, a higiéniai szabályok betartásával, az alomtálca rendszeres tisztításával és a nem tenyésztési céllal tartott állatok ivartalanításával lehet. Létezik FIP elleni vakcina is, amelynek használata nagyobb tenyészetekben javasolt.

A FAIDS (macska AIDS) előfordulása főleg a 2 évnél idősebb kandúrokban észlelhető. Fertőződés nyállal (verekedés!), fertőzött vérrel (verekedés!) és nemi úton alakul ki. A vírus évekig lappanghat tünetmentesen, majd kialakulnak a betegség tünetei, amelyek közé a láz, lesoványodás, krónikus gyulladásos betegségek, krónikus hasmenés, idegrendszeri tünetek és a daganatok tartoznak. A megelőzésben a legnagyobb szerepe az ivartalanításnak van. Diagnosztizálni szerológiai vizsgálattal (teszttel) lehetséges. A humán AIDS-hez hasonlóan ez a betegség sem gyógyítható, de kezelhető, szinten tartható. Jelenleg Magyarországon nincs engedélyezett vakcina a betegség ellen.

A FeLV (macskaleukózis) világszerte előforduló betegség, főleg a 2-4 éves macskákban figyelhető meg, kandúrokban kissé gyakoribb. A fertőződéshez közvetlen kontaktus szükséges, pl nyál, orrváladék, harapás, közös etető- és itatóedények. A betegség kezdeti tünetei enyhék, majd igen változatos, krónikus tünetek jelentkezhetnek. Immunszuppresszív, autoimmun betegségek alakulnak ki, mint például krónikus nátha, bélgyulladás, veseelégtelenség és vérszegénység. De idegrendszeri tüneteket is okozhat (görcs, bénulás) és nyirokrendszert érintő daganatok is kifejlődhetnek. A megelőzésben fontos szerepet játszik a macskák tesztelése a betegségre, majd a negatív egyedek vakcinázása, illetve az ivartalanítás. A macskaleukózis elleni vakcinák hatékony védelmet biztosítanak a betegség ellen.

Láthatjuk, hogy mindhárom betegség egyik közös pontja az ivarzó egyedek találkozása, érintkezése, a kandúrok verekedése és maga a párzás. Ez remek lehetőséget kínál a vírusok terjedéséhez és az állatok fertőződéséhez. Reméljük, hogy a betegségek bemutatásával hozzájárulunk a az ivartalanítás fontosságának megértéséhez és minél több állattartó fogja úgy gondolni, hogy ez közös ügyünk. A cél a vírusos betegségek terjedésének csökkentése és az állatok életének meghosszabbítása, egészségének megóvása. Az ivartalanítással még egy jót teszünk, hisz a kóbor, otthontalan macskák számát is csökkenthetjük ezáltal. Legyünk felelősségteljes állattartók, konzultáljunk állatorvosunkkal és vigyük el állatainkat ivartalanítani!